Mi az, amit tudnod kell a részvényes osztalékpolitika döntéseiről: egy kezdő útmutató

Az osztalékelosztási politikák kulcsfontosságúak a vállalatok és befektetők számára, meghatározzák, hogyan osztják szét a nyereséget osztalékként.

Ezen politikák megértése segít abban, hogy tájékozott befektetési döntéseket hozzunk és kezeljük pénzügyi várakozásainkat.

Itt található egy átfogó útmutató az osztalékelosztási politikákról, beleértve a típusokat, az osztalékelosztási politikát befolyásoló tényezőket és működésüket.

Mi az osztalékpolitika?

Az osztalékpolitika olyan szabályok összessége, amely meghatározza, hogy egy vállalat mennyi és milyen gyakran fizeti ki a nyereséget az osztalékként.

Amikor egy vállalat nyereséget realizál, eldönti, hogy megtartja-e a nyereséget vagy kifizeti osztalékként a részvényeseknek, ez az osztalék kifizetéséről szóló különféle elméletek által befolyásolt döntés.

Mi az osztalék?

Az osztalék egy része a cég nyereségének, amelyet a részvényeseknek adnak jutalomként a cégbe történő befektetésükért.

A cég vezetése köteles az összes érintett részvényes igényeit kielégíteni a nyereség elosztásával, de a részvényesek kapnak elsőbbséget, mivel ők viselik a legnagyobb kockázatot.

Az osztalékok példái:

Készpénzosztalék: Ez egy készpénzben fizetett osztalék, ami csökkenti a cég készpénzállományát.
Bónuszkötvények: Ezek további részvények, amelyeket díjmentesen kapnak a részvényesek, általában egy készpénzosztalék kíséretében, nem helyettesítőként.

Osztalékstratégiák típusai

Egy vállalat osztalékpolitikája befolyásolhatja az értékét. A politikának illeszkednie kell a cég céljaihoz, és maximalizálnia kell a részvényesek értékét.

A részvényesek birtokolják a céget, de a igazgatótanács dönt a nyereségelosztásról.

Az igazgatók olyan tényezőket vesznek figyelembe, mint a növekedési potenciál és a jövőbeli projektek a nyereség felosztásakor. A vállalatok választhatnak különböző osztalékpolitikák közül.

#1. Rendszeres Osztalék Stratégia

Egy rendszeres osztalékpolitika szerint a cég éves osztalékot fizet a részvényeseknek.

Az extra nyereséget visszatartott nyereségként tartják meg, és az osztalékot akkor is fizetik, ha veszteséges a cég.

Ez a politika olyan cégek esetében megfelelő, amelyek stabil pénzáramlással és nyereséggel rendelkeznek, alacsony kockázatú, ugyanakkor szerény osztalékot nyújtanak az osztalék és osztalékpoltika menedzsmentjének kontextusában.

#2. Stabil Osztalék Stratégia

Egy stabil osztalékkifizetési politika egy fix százalékot fizet ki a nyereségből osztalékként, például 6%, függetlenül az éves nyereségtől.

A fix osztalékokat kifizetik a nyereség méretétől függetlenül, ez kockázatot jelent az befektetők számára, mivel az osztalék mennyisége ingadozik a nyereséggel.

A részvényesek bizonytalansággal szembesülnek az osztalékjövedelmek terén.

#3. Szabálytalan Osztalékstratégia

Egy szabálytalan osztalékkifizetési politika azt jelenti, hogy a vállalatnak nincs kötelezettsége osztalékot fizetni. A vezetőség dönthet arról, hogy osztalékot fizessen vagy újra befektessen a profitokat.

Ezt a stratégiát azok a vállalatok alkalmazzák, amelyeknek kiszámíthatatlan a pénzáramlása vagy korlátozott likviditása van, magas kockázatot jelentve a befektetők számára, akik esetleg nem kapnak osztalékot.

#4. Nincs Osztalék Terv

Egy nincs-osztalék-stratégiával a cég nem osztalékot fizet a részvényeseknek.

Ellenben az összes nyereséget újra befektetik a vállalkozásba a jövőbeli növekedés érdekében.

A cégek, amelyek ezt a stratégiát követik, általában gyorsan terjeszkednek, és a részvényesek azért invesztálnak beléjük, hogy a részvények értékének lehetséges növekedésére számíthassanak, nem pedig osztalék kifizetésekre.

Oszthatójáradék-döntéseket befolyásoló tényezők

Egy vállalat oszthatójáradék-döntéseit számos tényező befolyásolja:

Profitösszeg: Az oszthatójáradék jelenlegi és korábbi nyereségből származik. Magasabb nyereség nagyobb oszthatójáradékot eredményezhet, míg alacsony nyereség kisebb oszthatójáradékhoz vezethet.
Profitstabilitás: Az egyenletes nyereséggel rendelkező vállalatok általában magasabb oszthatójáradékot kínálhatnak azokhoz képest, amelyeknek ingatag a nyereségük.
Oszthatójáradék-állandóság: Néhány cég állandó oszthatójáradékot biztosít a részvényesek megelégedettsége és hírnevének növelése érdekében. Ha magas nyereségre van kilátás, akkor nagyobb oszthatójáradékot hirdethetnek ki; ha a nyereség átmeneti vagy nem növekszik, akkor alacsonyabb vagy átlagos oszthatójáradékot hirdethetnek ki.
Növekedési lehetőségek: A jövőbeli növekedési tervekkel rendelkező vállalatok hajlamosak több nyereséget visszatartani az új projektek finanszírozására, ami alacsonyabb oszthatójáradékhoz vezethet azokhoz képest, amelyeknek nincsenek ilyen terveik.
Készpénzáramlás: Az oszthatójáradék-kifizetések a készpénzkiáramláshoz kapcsolódnak. Egy nyereséges, de korlátozott készpénzállománnyal rendelkező vállalat alacsonyabb oszthatójáradékot fizethet, míg egy többletkészpénzzel rendelkező vállalat engedheti meg magának a magasabb oszthatójáradékot.
Adózási politika: Az oszthatójáradék arányait a kormány adópolitikája is befolyásolhatja. Jelenleg az oszthatójáradékok jövedeleme adómentes a részvényesek számára, így ők inkább magasabb oszthatójáradékot részesíthetnek előnyben. Azonban a végső döntés a vállalaté.
Részvénypiaci reakció: A részvényárfolyam és az oszthatójáradék arányai között közvetlen kapcsolat van. A magasabb oszthatójáradékok pozitívan befolyásolhatják az árfolyamokat, míg az alacsonyabbak negatívan érinthetik azokat. Ezért a vezetésnek figyelembe kell vennie az oszthatójáradék arányának kiváltóhatását az árfolyamokra, amikor az oszthatójáradékról döntenek.

Ki hozza meg a osztalékfizetési döntéseket?

Egy vállalat Igazgatósága hozza meg az osztalékfizetési döntéseket. Ők választanak a nyereség osztalékként való kifizetése és azokat új projektekbe történő visszafektetése között.

Az osztalékpolitika egyensúlyt teremt a nyereség megtartása és az osztalékfizetés között.

Az osztalékpolitikáknak a következő célokra kell törekedniük:

Maximalizálják a részvényesi vagyon
Biztosítják az elég finanszírozást

Az osztalékpolitika megállapításakor a vezetésnek egyensúlyt kell találnia a részvényes jövedelme (osztalékok) és a vállalat növekedése (visszatartott nyereségek) között.

Egy racionális osztalékpolitika esetén egy vállalatnak figyelembe kell vennie:

Elérhető készpénzt az osztalékokra az adósságok, tőkekiadások és munkatőke finanszírozását követően (Szabad készpénz-áram a részvényesek részvényeire – FCFE)
Jövedelmező projektek rendelkezésre állását (Tőkehozam – ROE > Elvárt hozam)

Hogyan működik egy osztalékkifizetési politika

A vállalatok néha részvényeseiket osztalékkal jutalmazzák, amelyek a nyereségből rendszeres kifizetések.

Ez biztos jövedelmet biztosít, amiért az osztalékot fizető részvények népszerűek az befektetők körében.

Egy osztalékkifizetési politika létfontosságú ezeknek a vállalatoknak. Ez magában foglalja:

Az osztalékkifizetések gyakoriságát (havi, negyedéves vagy éves)
A fizetések időzítését
A részvényeseknek fizetett összeget

A vezetőség dönt az osztalékfaktorokról, ideértve a kifizetési lehetőségeket, például készpénz vagy újrabefektetés a DRIP vétele által.

Háromféle osztalékkifizetési politika létezik: stabil, állandó és maradvány. Azok a vállalatok, amelyeknél nincs politika, a nyereséget a növekedésre fordítják vissza.

Osztalékpolitika típusai

Az osztalékpolitika meghatározza, hogyan osztja szét a vállalat a nyereségét a részvényesek között. Itt három gyakori típus található:

Stabil Osztalékpolitika

Egy stabil, gyakori és egyszerű osztalékpolitika arra törekszik, hogy a részvényeseknek egy kiszámítható éves osztalékot biztosítson, amely nem érintett a cég nyereség-ingadozásaitól.

Ez összhangban van a cég hosszú távú növekedésével, magasabb biztonságot nyújtva az osztalék összegében és idejében.

Állandó osztalékpolitika

Egy stabil osztalékpolitika nem növeli az osztalékot virágzó években, míg az állandó osztalékpolitika egy meghatározott százalékot fizet az earningsból, ami volatilis osztalékot eredményez.

Ez a volatilitás nehezíti a pénzügyi tervezést az earnings és osztalék előjárhatósága miatt.

Maradékosztalék-politika

A maradék osztalékpolitika szintén rendkívül kiszámíthatatlan, de néhány befektető szerint ez az egyetlen elfogadható osztalékpolitika.

Ebben a politikában a cég a tőkekiadásokra (CAPEX) és a munkanélküli támogatásra szánt összegek után osztalékot fizet.

Záró gondolatok

Végeredményben a osztalékpolitikai döntések alapvető fontosságúak egy vállalat pénzügyi stratégiájában és befektetői kapcsolataiban.

Ezek egyensúlyban tartják a részvényesek megtérülését a vállalat növekedésével és stabilitásával.

Az osztalékpolitikai típusok és az ezeket befolyásoló tényezők megértése segíthet a befektetőknek megfontolt döntéseket hozni, és a vállalatoknak optimalizálni pénzügyi teljesítményüket.